Ne hagyd ki a kövezkező északi fényt!
Magyarország elég messze van a mágneses pólusoktól, hogy rendszeresen északi fényt lássunk. De az északi fény aktivitás néha olyan erős lehet, hogy akár az egyenlítőnél is lehet északi fényt látni (100 évben egyszer). Itthonról is lehet látni északi fényt kb. 10-20 évente, általában erősen az északi horizontra ragadva. A legutóbbi ilyen esemény 2003-ban volt. Hogy mikor lesz a következő, azt nehéz megjósolni. De vannak előjelei.
Látható-e az északi fény most?
Az északi fény gyűrűként veszi körül a mágneses pólust, itt megnézheted, hogy mekkora az aurora aktuális kiterjedése: https://www.swpc.noaa.gov/products/aurora-30-minute-forecast (NOAA POES Auroral Activity)
Vagy itt: https://cssdp.ca/ssdp/app/static/related_projects/rt_oval.html (CSSDP real time auroral oval)
Az északi fény kiterjedését számmal is meg lehet adni. Ez a Kp index. Ez egy logaritmikus skála, amely a geomágneses aktivitást reprezentálja. Az aktuális Kp indexet a következő grafikonról lehet leolvasni: itt
Minél nagyobb a Kp index, annál nagyobb a sarki fény kiterjedése. Hogy egy adott helyről látható-e a sarki fény, azt a Kp index ismeretében a következő helyen található térképekről kell leolvasni: http://www.spaceweather.com/glossary/magneticlatitude.html (What’s My Geomagnetic Latitude?)
Lehet-e holnap látni a sarki fényt?
A Kp index mértéke a napszél sebességétől függ. Amikor a nap aktivitása nagy, akkor gyakran dobál le magáról nagy mennyiségű plazmát nagy sebességgel (akár 2000km/mp-vel), ezt hívják koronakitörésnek. Ha egy ilyen plazmafelhő a Föld felé halad, akkor az erős sarki fény aktivitást okozhat. Hogy lássuk, hogy jön-e felénk egy ilyen plazma felhő, elég ha megnézzük SOHO szonda LASCO műszerének a képeit, mondjuk az utolsó 100 képéből álló videót: https://sohowww.nascom.nasa.gov/data/LATEST/latest-lascoC3.html. Vagy éppen elég, ha megnézzük a spaceweather.com-on az aktuális híreket. Egy gyors koronakitörés 1 nap alatt eljuthat a Földhöz.
Mikor történnek a koronakitörések?
Amikor a mágneses mező a napfoltok közelében átkötődik, ezzel felszabadítva nagyon sok energiát. Ezt nevezik flernek (vagy napkitörésnek, de személyes véleményem szerint mi magyarok minden a Napon történő eseményt napkitörésnek nevezünk :) ). Amikor fler történik, akkor a Nap röntgen sugárzása megnövekszik. A GOES szondák a Nap röntgen sugárzását folyamatosan mérik, és küldik sugározzák vissza a Földre minden percben. Az adatok elérhetőek mindenki számára grafikonként itt (de számsor formájában is, csak az jobban el van dugva): https://www.swpc.noaa.gov/products/goes-x-ray-flux. Amikor a röntgen sugárzás ereje eléri a 10-4W/m2-t, akkor az egy erős fler (X osztályú), ha ez éppen egy föld felé néző napfoltcsoportból tört ki, akkor jó eséllyel dobott ki felénk egy jó nagy adag plazmát.
Mikor történnek az erős flerek?
A napfoltmaximumkor, és egy kicsit utána. A napfoltmaximumok 9-13 évente történnek, ilyenkor a Napon sok napfolt van, és a napkitörések gyakoriak. A legutóbbi maximum 2000-ben volt, a következő 2012 végén 2013 elején várható.
Melyik napfolt okozhat erős flereket?
Általában a nagy napfolt csoportok. A nagy napfolotok körül gyakran erősen meg van csavarodva a mágneses mező, amelyek könnyen átkötődhetnek, flereket okozva. Azok a napfoltcsoportok, amelyek gyanúsak, hogy erős kitörést produkálnak, a szakértők delta jelzővel látják el. Hogy melyik napfoltnak milyen az osztálya azt a NOAA napi jelentésében lehet látni. A napfoltcsoportok számozva vannak. Hogy melyik számhoz hol van az adott napfolt, azt meg lehet nézni mondjuk itt: http://solarmonitor.org.
Most már mindent tudsz, amit az északi fényről tudnod kell, ne hagyd ki a következő északi fényt, ha jön!
